Vonaton ült a haverom. A nő vele szemben ült, és telefonált. Nem újdonság ez, mostanában mindenki telefonál. Ha fut, ha boltba megy, dolgozik vagy épp más dolgát végzi, esetleg ha a vonaton ül. Sajnos elszaporodott az a példánya ezeknek az állandóantelefonáló egyedeknek, aki kiabálnak. És kiabálva osztják meg a mindennapjaik mozzanatait a másik féllel. adott esetben az egész vonattal.
Haver hallgatta, hallgatta a szemben ülő nőt, amikor megcsörrent a telefonja, én hívtam:
- várjál, most nem tudok beszélni, nem akarok lemaradni arról, hogy most akkor kurva-e a barátnője vagy nem kurva!
A nő pislog, hebegni kezd, majd suttogásra vált és letéve a telefont neki szegezi a kérdést:
- ne haragudj, de miért hallgatózól?
-ja azt hittem azért kiabálsz, hogy még a mozdonyvezető is hallja.
.