Megszületett

Meg bizony. 

csak az orra az enyém

Nem, még mindig semmi... én mondom, ebből április egy lesz.

Vagy örökre bent marad....



Pedig a megsűrűsödött nst-n a doki azt mondta, a méhem felkészült, a méhszájam megrövidült, már két újjnyira nyitva van, és a gép fájásokat is jelez...Én nem érzem.
 KisZazie szerint ez még nem ok arra, hogy világra jöjjön. Majd jön, ha akar. Kos lesz a horoszkópja...

Az uh szerint csak az orra az enyém. A habitusa tuti nem. Az apja ilyen ráérős.

A logika istennője vagyok

Én sosem voltam soha körömlakkos, de szerintem agyamra ment a terhesség,  mert az elmúlt hónapban olyat kerestem,  ami tartós, és szülés közben (??F*ck logic??) se kopik, meg pattogzik le.  Feladtam különben,  most azon gondolkodom,  hogy elmegyek shellackoztatni egy manikűröshöz.  Az tuti tartós...

vissza

ezt még múlt héten írtam. Azóta változott a világ.

Most azzal tartjuk magunkban a lelket, Zazie és én, hogy tervezgetjük a következő nyaralást. Azért a következőt mondom, mert bizonytalan, hogy idén lesz-e energiánk a határokon túlra utazni. Meg azon is elgondolkodtunk, hogy egy pár hónapos babával érdemes-e, egyáltalán. Így sanszos, hogy a következő az a jövő nyarat jelenti majd. Továbbra is tervben van Lisszabon, Barcelona és Santorini is. Én ugyanúgy oda vagyok Brugges-ért is, de az nincs is olyan messze, ahogy végülis London se, és hát Zazie mindenhol járt már, csak Angliában nem, szeretném neki megmutatni :)

 Aztán hétfőn vettem a Nagyvadnak egy pihe-puha ágyat. El nem tudom mondani,hogy örült neki. Ahogyan azt sem, mekkora vita előzte meg a tettet. Zazie ugyanis eddig bármilyen puha, alvásra alkalmas dolgot vett neki,az mindig cefetekre rágva végezte, egy héten belül. Akkor váltottunk át szőnyegre, mert azért az mégiscsak puhább mint maga a padló. Rövid életű szőnyegek voltak ezek.

Én viszont megígértem neki, mármint a Nagyvadnak, hogy kap egyet, így nem húzhattam tovább. Természetesen a tegnapi napot kint töltötte az esőben, és ázott verébként foglalta el új helyét, úgyhogy már piszkos és büdös. Mindegy, boldog.

Zazie most két hétig szabin van. Reménykedünk, hogy gyümölcsöző lesz ez az itthon töltött idő, és nem az első munkanapján kell berohanni a kórházba. Sajnos a mai napi nst-n nem mutatott hajlandósságot arra,hogy mosta napokban megszülessen. Tudom, nem szabad siettetni, de most kezd kicsit terhes lenni a dolog, nem alszom jól, mert mindenhogy fáj, csak maximum fél órákat alszom egyhuzamban, aztán jön a megébredés, a wcre rohangálás és a helyezkedés, hogy csak még egy kicsit had aludjak. Így általában 11-ig húzom a felkelést, és akkor is csak lelkiismereti okokból folyok ki az ágyból.

vannak kivételek, na :)

Csak, hogy lássátok, nem vagyok mindig szörnyeteg az érdeklődőkkel:
:)

Ma elmentünk D.-vel az Ázsia centerbe a földszinten lévő egyik táskás boltba.
Szeretem azt az üzletet, mert ott a legolcsóbb minden, és kedvesek az emberek.
Meg is találtuk a keresett táskát, fent, szinte a plafonom. Az eladó lány akkor libbent oda, szép kék szeme volt és hosszú szőke haja.
-de nagy a pocakod!! kisfiú lesz?
-köszönöm,igen,honnan jöttél rá?
-előre áll, nem oldalra. De hány évesek vagytok?
válaszolunk, én lemondóan legyintek, biztos többnek gondolt, fel vagyok puffadva,,megváltozott az arcom, és pingvin járásom van.
-sokkal kevesebbnek gondoltalak titeket.
Közben kiszolgál szerintem a táskát is töredékéért adja, mint amennyi valójában, mert máshol majdnem kétszer annyi volt.
-megfoghatom? -mutat a hasamra. Látom a szemében az őszinte csillogást, tényleg kíváncsi. Engedem.
Távozunk, köszönésnél még utánam szól:gyertek vissza,ha megszületett.

Ennyit ér a hozzáállás :) az övé, és az enyém is :)

Ezeket a kérdéseket NE tedd fel terhesek!!!

Az olvasásakor gondoljatok arra, hogy én ezt némiképp viccnek szántam, bár van 1-2 kérdés, ami tényleg nem helyénvaló.

Növöget a pocakod?  -telefonon. Chaten.  Nem,  sőt úgy tűnik egyre vékonyabb vagyok

Melyik Kórházban szülsz? - Miért fontos?  A családon kívül úgyse téved be senki.

Mi lesz a neve? -Ha elmondod,  jönnek a történetek,  kit hívtak így,  és miért nem kéne a gyereket így elnevezni.  Persze cserébe jön a sok jótanács.

Hogy bírod? - Mit hogy bírok?

Természetes szülés lesz? - Ez is miért fontos?  Változtat valamit az életeden?

Szoptatni fogod? -Előbbi válasz ; változtat valamit az életeden?

Mennyit hiztál? - Nem sokat,  de azzal mind rád ülök.

Várjátok már a végét? -Ja nem,  örökre terhes akarok maradni.

Várjátok már a babát? - Nem.  amíg ez nem változik,  visszatartom.

Izgulsz? - Naponta 20 alkalommal válaszolom meg a kérdést.  Nem,  viszont várom. a kezemben akarom tartani

Nem félsz a szüléstől? - amikor erre gondolok, akkor az jut eszembe,  hogy utána a kezembe foghatom.  Ki foglalkozik ilyenkor ezzel a kérdéssel?

Mit érzel,  mikor fogsz szülni? - Semmit.  Tényleg. 

Zazie izgul már? - Nem.  Totál közömbösen fogadja,  hogy apa lesz. 

Zazie ugye bent lesz veled? - Ugye

Ugye Zazie nem lesz bent veled? - Ugye

Nagyon vaskalaposan véve,  az utolsó napokban a "mikorra vagy kiírva"  és egy egyszerű "hogy vagy"  is borítani tudja a nyugalmamat. 

No panic

Még jó,  hogy ma két embernek is eldicsekedtem a problémamentes terhességemről, így nem kell meghazudtolnom Murphy-t.

Ugyanis a legutóbbi laboreredményeim csapnivalóan silányak lettek. 

Nem!  egy dolog tökéletes,  az pedig a cukrom.

Szerencsésen bekaptam viszont egy súlyos hugyúti fertőzést,  amit akár az úszodából is hazahozhattam.  Mert a nőgyógyászom azt mondta,  hogy használjak megelőzésképpen kúpot.  Hát használtam,  de minek?!

Ez azért baj,  mert vesemedence gyulladást okozhat,  és antibiotikumot nem kellene szedjek. De muszáj. Az azt jelenti,  hogy az egy hét alatt,  amíg a kúra tart,  ágyhoz leszek kötve.

Az én drágán megfizetett magánnőgyógyászom különben azt is mondta,  hogy a terhesség első harmada után elhagyhatom a folsav és B12 vitamin szedését,  mert az csak addig fontos.  Most pedig olyan pangás van belőlük,  hogy a háziorvosom itt is a súlyos szót használta. 

Oda már vissza se megyek,  hogy korábban küldött el cukorterhelésre,  majd lecseszett,  hogy nem küldött. 

Aztán megijesztett,  hogy nagy a gyerek és hogy hamarabb fogok szülni.  És kezdjük el hamarabb az nst-t aztán amikor hívtam őket,  akkor nem értették,  hogy én miért akarom hamarabb elkezdeni... 

Most viszont lefekszem,  mert a gyógyszer mellékhatása a fejfájás,  szédülés és hirtelen fáradtság nálam jelentkezik.  A baba meg tök jól érzi magát,  gyakorlatilag a szívem a párnája,  annyira fent van.  És ha így folytatja, ebből bizony április egy lesz,  csak hogy bebizonyosodjon,  olyan,  mint az apja. 

Közpénz

Hát igen,  nem k*rva stadionokat kellene építeni és olimpiát szervezni,  hanem felújítani a Lánc- és a Petőfi hidat.

Home 🏡

  

A csodás Mustár sárga fotelt  már decemberben meg akartuk venni,  de csak most februárban sikerült.  Hogy miért?  Mert rendre készlethiány lépett fel az ikeában. 
Majdnem hetente mentünk,  először mindig végigjártuk az áruházat,  aztán már csak a kasszákon keresztül vonultunk az információs pulthoz,  hogy bebizonyosodjon,  nem szabad hinni a raktárkészlet előrejelzésnek.  Az egyik ilyen alkalommal megsajnált az eladó, és dobott egy csontot: másnap,  azaz szombaton érkezik kettő, azaz két darab a várva várt bútorból.  Ki is nyomtatott egy papírt,  hogy ezzel is beljebb legyünk.

  Át a kasszákon,  infópultos srác reggel nyitás után 10 perccel: sajnos már mind a kettőt elvitték. 

- OK  mikor lesz megint? 

-Szerdán érkezik 20

Szerdán a raktár-előrejelző már csak tízet jelzett,  ez volt délben.  Mi zárás előtt fél órával értünk oda,  volt még három.
- Hello.  Kiírnád nekünk az egyik fotelt?  A cikk kódja 303.004.036.
Srác meredten néz,  beírja,  megrökönyödik.
-Nem először keresitek,  ugye?
-December óta.
-Van. Sárga fotel.
Zazie elbizonytalanodik: 

-sárga?  Nem zöld?
Srác: 

-nem.  Fossárga.  Engem ezzel kidobnának otthonról.

 
Én épp kifejteném, nyugodj meg,  én enélkül a fotel nélkül is kihajítanálak,  de Zazie egy pillantással nyugalomra Int.

Kifizetjük a fotelt és elindultunk a bútorkiadóhoz. 
Ám azt jól becsomagolták kartonba.  Nem is értem,  én végig abban a hitben éltem,  hogy neylonozva lesz. Áll Zazie a kocsinál,  a bútor bedobozolva mellette.  Baj van!  Tekint rám sokatmondóan. 
Dehogy van baj,  szépen kicsomagoljuk,  és betetriszezzük a kocsiba,  mondom.  A parkoló másik oldalán egy pár szintén sokatmondóan vakargatja a fejét,  mellettük hatalmas kartonba csomagolt akármik.  Ahogy meglátják,  hogy bontogatunk,  ők is belekezdenek.  Innentől vérre menő verseny kezdődik meg,  ki tudja hamarabb megoldani a feladatot.  Helyzeti előnyünk van, így végül nekik is segítünk.

Ma Zazie átszaladt az unokatesójához,  akinek röhögve meséli a történteket,  amikor amaz közli vele,  hogy számára nem ismeretlen a helyzet ugyanis pár nappal előttünk ugyanígy járt,  csak ő egyedül volt,  és a felesége telefonon keresztül koordinálta a berakodást.

Nem csak mi vagyunk bénák.  Uff.

Szemrehányás

Zazie kezd türelmetlen lenni az egyre növő babaruha halom láttán.  Az sem vígasztalja,  hogy a 98 százalékára öröklés útján tettünk szert. 
Ráadásul a legtöbb kapott dolog- nem csak ruha -csak a gyermek egy éves korától lesz használható, és ezeket tárolni kell valahol. 

Ma,  amikor a 40 literes akváriumot tisztította,  rendezgette és pakolgatta, egyszer csak hátraszólt nekem,  miközben teljes U meghajlással görnyedt a kádba :
Kicsikém, homokozókészlete van már a gyereknek? kéne a kislapát..