2013. június 16., vasárnap

Dog and Cat

Szeretném leszögezni, hogy mi kutyás nép vagyunk. Mindketten kutya szőrébe csimpaszkodva tanultunk meg járn, a kutya tanított meg esni minket, amikor valahányszor elmenve mellettünk fellökött, és a kutya nyalogatta a sebünket is amikor a fellökés következtében felhorzsolódott a térdünk.

Na de Kenny kutya jó kutya. Csendes, jön, ha jönnie kell és megy, amikor úgy érzi magányra vágyik. Odabújik az ágy lábához amikor lefekvés van, és a konyhában is csendesen ül a legközelebbi sarokba, hogy onnan szemlélje a "véletlen" leeső finom falatokat.

Nem úgy mint Janka. Janka egy igazi, tipikus,szembeötlően megrendíthetetlen példája annak, hogy milyenek is valójában a macskák.. Jön amikor nem kéne, kapaszkodik amikor nem kéne, karmol amikor nem kéne, ugrál a kutya hátán, szétszórja a zsebkendőket, nyivákol, és a tüdőmre fekszik amikor nem kéne.. Egyetlen egy dolgot tud mindig  eltalálni.. Hogy mikor kell elszaladnia.. Mondjuk azt meg nem nehéz...

2013. június 12., szerda

Janka nem örül

Mivel a reggel folyamán 4 szer sikerült fejbe rúgni,  ma kapott egy szép csilingelő piros nyakörvet. Hiába a legkisebbet vettük neki, ez is nagynak bizonyult, ráadásul még kicsit zavarja is, úgyhogy először a jobb mancsát majd a bált dugta át rajta, aminek az lett a következménye, hogy a nyakörv inkább öv lett. Még szerencse, hogy a sok zabálás következtében már nem csúszik neki lejjebb. Így aztán minden lépéssel jól bele is rúg a csengőbe, és ez annyira idegesíti, hogy aztán képes az út közepén megdermedni és órákat nem mozdulni. Nem mellesleg Kenny kutya se tudja sokaig tolerálni a hangzavart Mindenesetre amikor megint a lábaim felé szalad, a csilingelésnek hála könnyedén kijátszom.

2013. június 3., hétfő

Jankabohóc

Janka tegnap megfürdött. Először el sem hitte, hogy a víz fölé emeljük, majd bele is tesszük, még samponnal is végig dörgöltük , addigra már meg volt mind a 20 karmának a helye a karomon, finoman mászott és akart szabadulni, de nem menekülhetett. Az Igaziférfi jól megvakargatta a hátát, majd bebugyolálta és végül megkergetett minket a hajszárítóval is, csak hogy nehogy megfázzon a macska. Mondjuk 5 perc múlva semmire sem emlékezett, annyira örült a tejszínhabnak...