Fodrász, autó és mai nap

A lakásfelújjítás elől elmenekülve,  ma bementem dolgozni.  Tegnap már úgy voltam,  valakit kinyírok. Most ez a kis lazítás kellett.  Fene se gondolta volna,  hogy valaha így fogok gondolni a munkára. 

Szóval bementem dolgozni.  Lazulgattam,  aztán elindultam a fodrászhoz.
Azaz indultam volna,  mert nagyon ügyesen bezártam a kocsiba a kulcsot.  Zazie sietett a segítségemre,  úgy 3!órával később,  addig elmetróztam,  buszoztam a 3. Kerületbe,  megcsinálták a hajam,  majd vissza.(Ahh mennyi hármas egy történetben!) 

A buszon is volt egy kis incidensem,  mert leültem az első, kismamáknak és időseknek fennt

  Ez egy új kísérlet: Budapesten is megtalálni a tökéletes fodrászt. 
Most úgy érzem ez sem sikerült,  nálam fiatalabb lányok voltak a fodrászok, ami nem baj, de nem jelent nagy tapasztalatot. De ha valaki az elején elkezdi fikázni az előző fodrász munkáját,  azt élből elutasítom,  még ha igaza is van.  Az enyémet nem csesztették,  csak a hozott képet kezdték el kritizálni.  Szerintem el lehet mondani a véleményt,  de nem így.

Szóval egy hajszerkezet újraépítésért mentem,  ami egy 50 perces kezelést foglal magába.  Addig szépen ülsz,  a fejeden alufóliával.  Ült mellettem a lány,  a sorstárs, és megmutattam neki a jelek c. Filmből ezt a képet.
-Kettőnkről ez jutott eszembe.
-Ja,  szerencse,  hogy nem látják a gondolatainkat.

mainap

úgy döntöttem, önuralmat gyakorlok, nem idegesít fel semmi, és senki. Erre csörög a telefonom, és a legkedvesebb kolleganőm közli, hogy januártól már nem fog velünk dolgozni.
Aztán kiderült, hogy más se, és még ennél többet kerestek meg más rádiók, hogy ott dolgozzanak. Én nyilván terhesen nem kellek senkinek. Drága kolléganőm biztosított arról, hogy bárkit megkereshetek 2 év múlva, mert szerettek velem dolgozni, de azért semmi nem a régi és nem is lesz úgy látom.
 Úgyhogy most fél órás pityergés után összeszedem magam és megpróbálom a jót látni.

Kezdjük azzal, hogy úgy néz ki, holnap teljesen kész a lakás.
Ma lasagnet főztem, és mindenkinek nagyon izlett.
Közben dolgoztam is, és majdnem mindent elintéztem a karácsonnyal kapcsolatban.

Úgy döntöttünk Edivel, Zazietesóval, hogy a bejglit idén nem hagyjuk, hogy a mama csinálja, mert utána két nap neki, hogy összeszedje magát, mi meg annyira nem is szeretjük, így rendelni fogunk. Kiosztottuk egymás között a feladatokat, kinek mivel kell elkészülnie 24-ig.

Káosz persze ez is, de mostmár borura derü.


ps. most írt a főnökség, hogy jövő héten állományülést tartanak, mindenki legyen jelen. mi jöhet még?:)

panaszáradat..

Hát ezek se mi lennénk, ha nem karácsony előtt kezdünk bele a lakásfelújjításba.
De belekezdtünk és azóta olyan stresszben élek, hogy szívem szerint inkább minden nap este 8-ig bejárnék dolgozni.. Persze ez nem csak a felújjításnak köszönhető.

Itt van Zazie testvére.Nevezzük a Született feleségekből Edi Britnek.  Az a személy, akitől a saját családja is fél. mindenkit és mindennel, mindenhogy kritizál. Kinyílik a bicska a zsebemben, ahogy az anyját okolja, ahogyan kinyilatkoztatja, hogy neki mennyire nincs pénze semmire,- a fia itt él 3 éve, ne feledjük, azóta egy kanyit nem költött rá - aztán arról beszél a következő percben, hogy amióta nem él vele a fia, azóta bármit meg tud venni magának, és több a hobbiya, mint a világ bármely emberének. Estélyi ruhákat vesz, bundát, úszni jár, táncolni tanul, szépészeti beavatkozásokat hajtat végre magán és így tovább.Aztán meg amikor a 21 éves dolgozó fia pénzt kér, ő úgy tesz, mintha meg se hallaná. Mindent nem merek leírni.
50 éves, de a fent említett dolgoknak köszönhetően 35 körülire lehetne saccolni. Most éli  második fiatalságát. És ahogy a férfiakkal bánik!! Házas férfiakkal hozatja viteti magát, de nem akar tőlök semmit, csak a bókokat.. Aztán csodálkozik, mikor benyújtják a számlát..

Van a Zazienak egy gyerekori barátja. A srác kicsit bogaras, néha elgondolkodm azon, ha párat rásóznék a fejére egy vaskos gerendával, talán a javára válna. Nevezzük Bugnak. Hamar magára maradt. Az anyja kiskorában meghalt, az apja ivott , majd huszonévei elején egy lakással és egy jelzáloggal hagyta magára. Összejött egy csajjal, aki hamar szült neki egy kislányt. Aztán elhagyta. Azóta se dolgozott, most lett egy hosszabb munkája, eddig az ismerősei segítségével maradt fent, ők adtak neki mindenféle ház körüli munkát, amiért kapott némi pénzt. Sose volt pontos, néha elfelejtett jönni, ha jött, akkor nagyon szép munkát végzett, kapott kosztot, csomagoltunk neki otthonra is,  aztán olyan is volt, hogy pofátlan árat mondott az elvégzett munkáért. Ő az a fajta ember volt, akiről minden lepergett, miközben bárgyú vigyorral az arcán közölte, hogy neki így jó. Ettől függetlnül szerettük, mindn hibájával együtt, mert rendkívül szórakoztató személyiség volt, a munkákban pedig precíz. Aztán egyszer csak nem jött többet. Több mint fél évig nem is hallottunk róla.

Most újra felbukkant, hogy segítsen a felújjításban. Teljesen megváltozott.. Engem például folyton kritizál. Én vagyok mindennek az oka, és megpróbál tanítani, hogyan is kellene Zaziet kezeljem. Ilyenkor nem csak én, Zazie is szemöldök pantominba kezd, egyikünk sem érti. Nálunk ugyanis Zazie az úr. Bár közösen döntünk, soha semmit nem tiltottam neki, nem beszéltem rá semmire amit nem akart, de érveltem amellett, amit én gondoltam jónak. Ráadásul ismerem, ezért tudom, mikor mondja a saját ötletét, és mikor mondja a másét. Például akkor, amikor a Edi elmondja, hogy a téglakirakás a falon mennyire király már, és Zazieval éveket röhögtünk ezeken a kőfelületeken, amik a 90-es években nagyon menők voltak. Vagy kétezresben. mittudomén. Szóval egyszer csak Zazie azt mondja nekem, hogy ilyen kőfelülettel díszítsük fel a falat. Vagy amikor Bug áradozni kezd neki a zöld antikolt szaténfalakról.. Itt most hagyok egy kis szünetet, hogy el tudjátok képzelni ezt a remek összhatást.

Na és azt mondja nekem Bug, hogy Zazieval ezt megbeszélték, és hagyjam végre, hogy ő döntse el, mit szeretne..
Aztán ma kiderült, hogy Zazie arra számított, hogy én megtorpedózom ezt az idétlen ötletet, mert ő csak nem akart már vitatkozni, ezért egy vállrándítással intézte el, lévén, ez az én izlésmércémen nem fog átmenni..

Na csak azért mondom el mindenzt, mert most ez a két ember felváltva szívja a véremet, hogy szerintük mit kellene tennem, hogyan kellene csinálnom, és legfőképpen mit nem kellene csinálnom. Jó, nem csak az én véremet, de nekem ez új. Nem vagyok áldozat tipus. Én hallgatok, mert ha Edit megbántom, azzal Zazienak is fájdalmat okoznék, és tudom, hogy mellettem állna ki, de nem akarom összeugrasztani őket.
Buggal pedig tanácstalan vagyok, mert ő nem ilyen volt, de megtudtam, hogy a volt csaja, akivel sose voltak házasok, és aki a gyermeke anyja, most másfél milliót követel tőle, különben eltiltja a lányától. Azt, hogy miért követel, nem tudom, és bár nem rendszeresen, de amikor tudta fizette a gyerektartást, hisz a lánya a mindene, az biztos, hogy ennyivel nem tartozik neki. Megállapították, hogy suicid depresszióban szenved, így meg már nem akarom bántani. Meg nyilván azért haragszik minden nőre, anyára, mert saját problémája van, de nem tud a saját öszvére fejére koppintani..



Bár mondjuk ma rezgett a léc nagyon, el is kellett mennem sétálni, annyira felhúzott.

Már tegnap és tegnap előtt is megtörtént,: megtalálta a vitaminjaimat, amiket a doki írt fel, és amiket terhesvitamin helyett szedek. Például a rohadt drága c-vitamint. Szépen elkezdte szedni. Úgy voltam vele, legyen, napi egy max egy hétig nem gáz. De aztán megláttam, hogy óránként kettesével kapkodja be, és már a felét elhasználta. Kérdés nélkül. Zazie tanácsára ma eldugtam. Aztán elmentünk a családommal találkozni, addig a Zazie mamája itt volt, olvasott, beszélgetett Buggal. Amikor megjöttünk, látom, hogy a nap folyamán 6 bögréből ivott. Ebből egy kupicás pohár és 3 kávés pohár volt.


Most ugorjuk át azt a részt, hogy én sajnos elég kényes vagyok bizonyos dolgokra, pl van pár bögrém, amit nem adok akárkinek. Van oylan, amiből még Zazie sem ihat. Hát nem ezeket találta meg? Tekintsünk el attól is, hogy belenyúlt a hűtőbe, meg a szekrénybe is. Már az első nap, amikor megérkezett, lekapta a kalaptartóról a drága hódszőrből készült kalapomat, és abban kezdett el gipszet keverni, meg vakolni, és a kalapokkal és sapkákkal is úgy vagyok, hogy max Zazie fején lehet, ha másén van, akkor soha többet. Aztán megtalálta az olaszországban vásárolt nyári szalmakalapomat, amire szintén nagyon vigyáztam, és azt is összekente. Nyilván rászóltam, de amikor ma elmentünk, megint felvette...ZazieMama szólt rá, hogy leveledemostazonnal..

Szóval! Látom, hogy az egyik bögréből kakaót ivott. Na de hogy találta meg a kakaót? hogy jutott eszébe? Aztán hirtelen bevillan, hogy hát én a kakaó mellé dugtam a vitaminjaimat. Ő pedig szépen megtalálta. Erre olyan ideges lettem, hogy nem érzékeli, miért tettem el?
Ráadásul irigynek érzem magam, pedig nem vagyok. Csak nekem ez olyan pofátlan dolog...


Most igyekszem lenyugodni, mert már rég aludnom kell, ugyanis holnap megint jön, és megint itt lesz egész nap, én meg itthonról kell dolgozzam, főzzek, - ő 3 ember adagját eszi meg, és hiába rakod ki elé a neki szánt roppant nagy adagot, utána megkeresi a maradékot, hogy még egyen, és el is fogyassza. Aztán pedig el kell mennem megvenni Zazie ajándékát..

Zazie szerint túl türelmes vagyok Buggal. Osszam ki. De ki tenné meg azzal a tudattal, hogy suicid????

Időhiány..

Nem nagyon van időm,  a lakás fut. Mi futunk utána.  Vagyis Zazie.  Én már feladtam az elején.  Szerencsére ő futó bajnok volt, így legalább haladunk picit. 
Zsákok és könyvkupacok között vájt folyosón közlekedünk.  Ez az első éjszaka nem volt túl vicces,  de úgy a 3.kimenetelemnél már nem rugtam fel semmit. 

Aztán ott van még a konyha emergency megközelítése,  ami azt is jelenti,  hogy most nem főzök.

A derekam nagyon fáj,  továbbra is csak tervben van az úszás. 

Szerencse továbbá.: az ajándékok fele megvan.
Ami még boldogsággal tölt el,  - a fizu kicsit lelombozott,  úgy látszik idén nem kapunk 13. Havi fizut - hogy megrendeltem ezt a cuki babazsákot.  

Jövő héten pedig fodrászhoz megyek,  mert lesz fölös 50 percem.  

Morning

Olyan korán keltem,  hogy még meleg kiflit kaptam a péknél. 

Mondjuk nem önszántamból kukorékoltam fel magam ilyen hajnali órán.

5-kor csörgött a telefon ,  egyik riport alany hívott,  hogy reagáljon a tegnapi 8 nem fogadott hívásra és a kiküldött 3 smsre.  Azaz,  hívhatjuk a reggeli hírműsorban 6-kor.  Gyorsan intézkedtem,  aztán bekapcsoltam a rádiót,  hogy halljam,  minden rendben.  Ennyi pont elég volt ahhoz,  hogy ne tudjak már visszaaludni. 

Így elslattyogtam a boltba reggeliért,  amit egy tea és a reggeli hírek elolvasása közben megettem. 
Ja és előtte betettem egy nagy adag szennyest a mosásba.

Ha még rá tudom magam venni egy porszívózásra,  majd sétálni egyet a nagyvaddal,  esküszöm délben visszafekszem aludni és fel sem kelek holnapig.

boldog korszak

Tegnap elmentünk az Ikeába, hogy megvegyük a szekrényt, meg minden egyebet, ami kellhet.
El nem intéztünk semmit, de ha már ott voltunk, gondoltam meglátogatom a toalettet.

Jó szokásához híven, az ajtón túl állt a sor. Odaálltam, nyílik az ajtó, a bentiek ki tekintenek, hogy erőt merítsenek a még pár percnyi várakozáshoz, a kintiek meg a bentieket stírölik, mint hatalmas mázlistákat. Újra nyílik az ajtó, és egy nő kiszól:
-A kismama jöjjön előre!
Nézek körbe, senki nem mozdul. Milyen rendesek azért, gondolom még magamban, amikor valaki megérinti a karomat, hogy nekem szólt a kedves invitálás.
Annyira meglepődtem, és meghatódtam egyszerre, hogy elkezdtek potyogni a könnyeim, és míg magamra zártam az ajtót, addig a kintiek a saját tapasztalataikat osztották meg egymással.

Így kezdődik tehát a "boldog korszak"?

életek vagy valami hasonló

elrohantunk megvenni egy ajándékot, mielőtt ideér, akinek szántuk. Amig Zazie fizetett, én leültem egy padra a plázában. A mögöttem lévő ülésen 4 barátnő beszélgetett arról, hogy ki mi alapján választ magának pasit. Nem tudom miért döbbentem meg, azért, mert hihetetlenül egyszerűen látják a világot, vagy mert így látják?
Az egyik ugyanis közölte, hogy ő mindig azokra a pasikra bukik, akinek van gyereke. Már az előzőt is így szólította le, a kisfiával sétált. Mert az ilyen férfiak hálásak minden figyelemért, mert a felségük / barátnőjük figyelme megoszlik a gyerek és köztük, és ezért ők is rendkívül hálásak és figyelmesek vele. Ugyanakkor az a férfi, akinek van gyereke, nem akar házasodni, nem akar összeköltözni, így valójában a szabadságuk is megmarad.. WTF?

Ekkor ért oda Zazie, aki megpróbált felsegíteni, mert ma valamiért nagyon nehezen viseltem, ahogy húzódik a hasfalam, a lányok meg néztek minket, én meg próbáltam nem terhesnek tűnni, mert láttam, hogyan méregetik az én férjemet, aki épp velem volt gyengéd és figyelmes...



Délután pedig tesóm hívta fel a figyelmet arra, hogy az a rokon, akinek májusban volt az esküvője, a feleségével a facebook szerint már nincsenek kapcsolatban. A durva az, hogy ezen nem lepődtünk volna meg, mert egyértelmű volt, ennek valamikor vége lesz, de hogy ilyen gyorsan, ennyire hamar???


Végül pedig anyukámmal beszéltem telefonon, aki nem tudja feldolgozni, hogy 1 éve elváltak, és még mindig abban a korszakban van, amikor mindent és mindenkit vádol. Nem tudja elfogadni, hogy ez már nem változik meg. Próbáltam életet lehelni belé, de amikor elkezdte mondani, hogy mndenkinek az lenne a jó, ha ő meghalna, na az nagyon rosszul esett. Ő a saját anyukáját fiatalon veszítette el, 24 éves volt akkor. Ezzel példálózott, hogy ő is túlélte anya nélkül. Talán a depressziója miatt nem akar emlékezni rá, hogy nagyon megszenvedte, és a mai napig könnyebb lenne neki, ha itt lenne az anyukája. Elkezdtem vele veszekedni, hogy mondhat ilyet? mi az, hogy nincs oka élni? Kinek van joga eldönteni, hogy neki megéri élni vagy éppen nem? Az eszébe se jut, hogy ez a gyerekeinek mennyire rosszul esik. A gondolatától is szarul vagyok. És nem tudom, hogy rázzam fel?

otthon projekt 1

Azért egy kicsit büszke is vagyok, vagy boldog inkább:)
Amellett, hogy a holnapi és hétfői munkámmal is végeztem ma, elmentünk a műszaki boltba és megvettük Anyu ajándékát. Utána beszaladtunk az ikeába és elintéztünk szinte mindent.
Megvan a kanapé és a fotel is. Szerintem annyira jó:)

   

Már csak a szekrényre van szükségünk, ezt jövő héten fogjuk elintézni, aztán bent fog állni minden a garázsban arra várva, hogy fessünk, alakítsunk. LEhet, hogy vésni is kell, mert az egyik falban lévő összes konnektor nem működik - a rézhuzallal van valami a villanyszerelő szerint - aztán utolsó simításként jöhet a babaágy és a hintaszék is...

 

 

Estefelé még bementünk a Libribe egy megrendelt könyvvért. Zazie fizet, én fogom az ikeás nagy műanyag dobozt. Eladó kérdezi:

-kérnek zacskót?

Zazie: - nem, van dobozunk.

Mind a 3 pultos felnézett és röhögni kezdett. Zazie pedig szépen belehelyezte a hatalmas dobozba a könyvet, majd uriasan kisétált. 

 

Vitaminok

Régen mindig úgy kezdtem a reggelt,  hogy első körben elkészítettem a finom kis habos és igencsak látványos tejeskávémat,  majd a hírek olvasása közben finoman és óvatosan elnyalogattam. 

Ma már csak a hírek olvasása maradt a mindennapi reggeli rutinom része,  a többi felcserélődött. Az adag tea ☕ és a vitaminok szerves részét képezik az életemnek. 
És ezek a nyugalmas reggelek mindig olyan boldogsággal töltenek el.

Aztán jönnek az izgalmas részek,  a lakást át kell szervezni,  tervezni,  rendezni.  A tervezési folyamat a leghosszabb,  úgy 5 hónapja tart. 

 Emiatt a kivitelezés 2 hét alatt kellene megvalósuljon,  hogy karácsonyra már ne felstócolt könyvtornyokon kelljen átkommandózni magunkat. 

Az éjszakát és a nappalokat

Ma is voltunk szűrővizsgálaton, ahol a szokásos mederben zajlott le minden. A doki megvizsgált, megnézte a bébit is, és közölte, teljesen egészséges, minden tankönyvi, és minden adat kifogástalan.
Arra mondjuk rácsodálkozott, hogy hosszúcombú növöget bennem. Azóta így hívjuk. :) a kis hosszúcombú.

Neveink még nincsenek. Ötletünk sincs. Én teljes egészében támogatnám, hogy úgy mint Angliában, itthon is csak a családi nevét írnák rá a kis öklére, és nekünk 3 napunk lenne, hogy kitaláljuk, az egyéniségéhez milyen név illik.


Én 5 kg-ot híztam, a hosszúcombú ebből fél kg. 2 kg meg tuti a mellem.
Viszont egy hete folyton vérzik az orrom, holott előtte sose volt ilyen. Reggel is arra ébredtem, hogy a fél arcomra már rászáradt a vér. Zazie jól meg is ijedt. De azt mondják, ez normális.
Ahogyan az is, hogy minden nap simán megeszek 1 kg narancsot. Ha az nincs itthon, akkor citromot. És egyáltalán nem érzem savanyúnak.

Rászántam magam arra is, hogy beszerezzek egy kismama farmert is.
2 napja újra fáj a derekam, de erről is biztosított a doktornő, majd elmúlik, úgy a gyerek 12 éves korában. Vaaagy elmegyek gyógytornázni. Esetleg úszni.

Délután pedig már az állatokkal foglalkoztam. Bekuporodtak mellém, mert nincs itthon Zazie, aki nem engedi őket a szobába, de nekem kell, hogy itt legyenek a közelembe.



  

Továbbá követelem, hogy minden munkahelyen 10-től kezdődjön a munka és 3-ig, na jó! 4-ig tartson.

Nem tudom magam kialudni, mert vagy wc-re járkálok, igen, egész éjjel, vagy mocorog:)

Most pedig megyek, és eszem egy kis narancsot:)

beszélgetéseink

-32... 32 évesen .. több mint 10 éve voltam 32.
-én meg 5 év múlva leszek annyi..
-megverjelek?

Már pedig változik..

Annak idején, amikor engem elkezdett foglalkoztatni a baba kérdés, Zazie csak a száját húzta. Mindig amikor szóba hoztam, legyintett, hogy "lesz, lesz, de később.." De én csak nem hagytam abba, és mindig felsóhajtottam minden babareklámnál, hogy " mikor lesz már nekem is kisbabám?"
Most, utólag vallotta be, hogy bizony csak azért engedett, mert tudta, különben elveszíthet.
A szülei szerint vígan eléldegélt volna továbbra is egyedül, ha én nem jövök képbe, már mindenki megbarátkozott a gondolattal, hogy ő agglegény marad.

Amikor elmondtam neki, hogy valószínűleg apa lesz, napokig kerülte a témát, esténént a barátainál lógott, és láthatóan aggódott.

Aztán meglátta a sziluettjét, meghallotta a baba szívverését, tapasztalta, hogy mozog. él.

És valahogy itt minden megváltozott.

Ha szembejön egy kisgyermekes család, ő le sem veszi róla a szemét, mosolyog, sőt, ha a baba valamit elejt, ő ugrik felvenni. Az apukákkal mélyremenő csevegésbe kezd, és mindent tudni akar arról, hogy érdemes-e félnie? Persze melyik apa fogja óva inteni?

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a férfiak igenis képesek a változásra.

finom spenótos nokedli + védett bejegyzés

Ma rászántam magam és az 1 kiló spenótból készítettem spenótos nokedlit. Csak a tészta elkészülte után vettem észre, hogy valahol elhagytam a szaggató kanalat, és anélkül igen hosszadalmas lett a folyamat. Meg nyögvenyelős. 4 órán keresztül szaggattam, aminek valószínáleg az is az oka, hogy kicsit nagy mennyiségben gondolkodtam.


 Persze ennek a felét el is fogyasztottam mindjárt a ráreszelt sajttal egyetemben.

Képet nem készítettem, mert nagyon éhes voltam, de álljon itt Csilla által készített kép, rákattintva pedig a recept:



védett bejegyzés itt

Ezen a képen hangosan felnevettem:

hiányzó szerelmeim

Rakosgattam a cd-imet, és akkor jutott eszembe, hogy egy csomót a nagy sietség közben ott hagytam 6 évvel ezelőtt az exnél. Próbáltam keresni őket, melyik boltban szerezhetném be azt, amit annak idején Londonban vásároltam, és hát teljes csalódottság lett úrrá rajtam.

Persze én ilyeneket hallgatok, mint aphex twin, Ours Slampus, Grammatik, Nouvelle Vague, Blur, Blackmill, Aint, eDit, Alt J Bonobo, Pretty Lights, szóval chill, downtempó, de elkeserít, hogy sehol nem bukkantam rá, csak külföldről tudnám rendelni, azt viszont jó pénzért...

Hm nem tudom, lehet, hogy ki kéne már látogatni Londonba:)

cipellők

Igen, tudom, abszolút infantilis, és valószínűleg sose hordanám, de nekem nagyon tetszik ez a cipellő.
Olyan jó kedvem lesz tőle.

Bár amikor nem voltam terhes, simán jártam volna benne:)

Miért nem szül a magyar nő?

(nem feminim poszt) Az agyamra megy már, hogy mindenki azzal foglalkozik, a magyar nő miért nem szül?!
Hetek óta meg akarom írni, mi fortyog bennem amikor meghallom ezt a mondatot. Most valószínűleg nyers leszek és szétszórt.
Férfi emberek ülnek a stúdióba, a mikrofon elött, és vastag tudóskeretes szemüvegük mögül próbálják kategorizálni a nőket.

-mert karrierista
-mert önző
-mert szeret single lenni
-mert kifut az időből
-mert nincs elég pénzük
-mert nem bíznak a barátjukban, férjükben
-mert féltik a testüket
-mert albérletben laknak
-mert sz*rnak rá, hogy fogy a magyar

Elolvassuk az erről - szintén férfiak által írt - cikkeket, majd a hozzászólásokat és elkezdjük magunkat szégyellni nő létünkre, amikor erről a dologról a nők 98%-a nem is tehet.
Még ha van egy-egy egyed, akire ezek a felsorolt dolgok illenek is, miért várjuk el egy nőtől, hogy albérletbe szüljön, 100 ezres fizetéssel, amikor ha mégis ezt teszi, ugyanezek az emberek kiabálnak a leghangosabban, hogy felelőtlen? Miért terjeszti az állam, hogy segít a családokon, támogatja őket, amikor ha a nő szül, a lehető leghamarabb megköveteli a munkahelye, hogy rövid időn belül visszatérjen? Vagy miért van még mindig akkora szakadék a férfi és női fizetések között?  Mert féltik a testüket? Minden nő félti a testét. Mert minden férfi a szép formás nőket szereti, és ha valaki nem fogy le szülés után 9 hónappal, akkor ugyanezen férfiak szólják le őket, hogy igénytelenek. (Bencebendegúz vagy kiatököm ugye)
Nekem kinyílik a zsebemben a bicska, hogy miért tolják ránk a felelősséget? Miért nem nőt kérdeznek arról, hogy miért nem szül?
Milyen KSH adatok alapján derült az ki, hogy karrieristák vagyunk?
Mert ennél a sok mellébeszélésnél, találgatásnál és vádolásnál sokkal egyszerűbb lenne, ha egy kicsit figyelnének ránk, nőkre is. Mert a nő egyedül még mindig nem tudja megtermékenyíteni magát.

Nem a magyar nő nem szül, hanem a párok nem vállalnak gyereket!

az álomszekrény

Kiváló szombati program gyanánt elmentünk szekrényt nézni, hogy elkezdjük a lakás gyerekbiztossá és alkalmassá tételét. A jyskben találtunk egy nagyon jót, de valahogy nem tetszett, hogy két nagy tere van, és nincs fiók, meg polc. A tökéletes szekrény számomra az, amiben jól lehet kategorizálni a dolgokat, és kiválóan pakolható, kvázi mindent elnyel. Na ez nem az volt.

Hirtelen ötletként dobtuk fel, hogy nézzünk be az ikeába, ebédidőben csak nem lézengenek annyian?!
Hülye ötlet volt, ugyanakkor virágzó!
Iszonyatosan sokan voltak, nem lehetett haladni tőlük. Ráadásul hiába vagyok félidőn rajtam nem látszik, hogy áldott állapotban vagyok, csak mint aki jól beebédelt. Ennél fogva simán könyököltek, löktek az emberek.  Angliában különben kiválóan alkalmazták a járdán a gyorsító sávot, amin csak olyan emberek haladhatnak, akik tényleg sietnek.. Ezt szorgalmaznám az ikeában is.

Aztán valahogyan eljutottunk a szekrényekig, és milyen jól tettük! Megtaláltuk álmaink szekrényét. Zazie szerint olyan playboy-os, számomra meg olyan igazán nőies! Hiszen van benne ilyen ékszertálca is. Zazie szerint nyakkendőtartó.

Ez egyébként az ikea Pax szekrényrendszer, és magadnak állíthatod össze, hogy milyennek szeretnéd a kis gardróbodat, na de ezt valaki megtette helyettünk. És mi ott álltunk előtte, tátott szájjal ( én teli hólyaggal és üres hassal ) és képzeletben belaktuk.
Hazafelé próbáltuk magunkat lebeszélni róla, mert szeretnénk kanapét is venni a mostani helyett, mert ez sajnos nem kihúzható, és ez pont annyiba kerül, mint az első kinézett szekrény a kanapéval.

 Én semmivel nem tudtam érvelni, Zazie meg csak annyival, hogy szerinte ez igazán luxus nekünk. Szerintem meg mi döntjük el, hogy nekünk mi a luxus.

 Így a jövő héten visszamegyünk és megvesszük.

elintézve

Végül nem kellett elmennem tanuskodni, mivel van papírom arról, hogy veszélyeztetett terhes vagyok. A doki azt mondta, hogy az állandó rosszullétek miatt állították ki, de nem is szóltak róla, csak amikor eljutottam a házorvoshoz, ő kérdezte, hogy akkor kiírjon-e táppénzre? mondom, minek? amíg tudok, dolgozom.
És mivel még mindig émelygek és esténként ölelgetem a fajanszot, ezért írtam egy kérvényt a bíróságnak, hogy ennek tudatában, tekintsenek el tőlem, mint tanutól. Azért reggel 8-tól délután 5-ig a tárgyalóban ülni nem szeretnék..

Azt mondták, akkor hívnak, hogyha nélkülem nem tudják bevarrni a kis enyveskezűt. Hát hála az égnek, eddig nem jött levél..
És most iszom egy finom nagy pohár kakaót.

Minden reggel

                                               Minden egyes reggelinél így néznek rám. 

Csomagocska

 Nem tagadom online vásárlás függő voltam nagyon sokáig. Mostanában erre nem nagyon jut időm, ami mókás, mert pont azért szerettem meg, mert ezt betegen, otthon az ágyban is lehet csinálni. Vannak dolgok azért, amiket itthon nem, vagy nagyon drágán lehet megrendelni.

Több hónap visszavonult némaság után a napokban azért pár darabnak nem tudtam ellenállni.

Ilyen ez a kis újszülött zokni, ami szerintem azért nagy lesz, de milyen cuki már!!!

A másik pedig a Sophie zsiráfunkhoz a biztonsági kötő. Ugye eleve -úgy emlékszem - itthon kevésbé ismert és nem is lehet kapni Sophiet, de mi kaptunk Franciaországból. Kötő is kell hozzá. Hiszen nem veszíthetjük el azonmód.

És ez az elegáns, kedves stílus, ahogyan megérkezett!!!! Nem beledobva a zacskóba. Hanem szépen becsomagolva. Ez igen! Ez az igazi francia stílus, amiről annyit beszélnek..

Imádom!

today

Amióta egy veszekedés kellős közepén közöltem a részvevőkkel és a jelenlévőkkel, hogy innentől kezdve egymással csak szépen és kedvesen beszélhetnek, ha én is ott vagyok, mert különben vígasztalhatnak hosszú percekig (igen, hormonok), azóta mintha egy musicalben lennénk. Hihetetlen, milyen kedvesen el lehet küldeni valakit a francba.

pulzus

Miközben nem haladunk semmit az egyik dologgal, addig haladunk a másikkal. Sok dolog nem történik, de minden rendben.

Ne

Nem vagyok jól.  Visszajött a hányinger és 5.-ik napja megy a hasam.  Tudom,  hogy ez most valami vírus.  Nagyon nem hiányzott. Alig bírok felkelni. 
Az eddig rám rakódott 5 kilóból most kettőt el is hagytam.
Energiám mondjuk nem mintha eddig lett volna.  Szedek minden vitamint de eddig csak azt értem el,  hogy nagy a baba a korához képest.. 

Minden rendben lesz csak múljon el ez a hülyeség. . 

Védett bejegyzés

ITT

harmónia

Ó

Ó hát azt nem is mondtam,  hogy feltörték a kocsimat.

Szépen benyomták a zárat.  Mindezt a rádió előtt. El nem vittek semmit,  maximum csak a csudijó kutyás ernyőmet tudták volna. Egyik kolléga mondta,  hogy ő már meg sem csináltatja a zárat,  mert annyiszor törték fel.  Kiváló lehetőségek! 

a visszatérő múltbéli szellemekről

(megváltoztattam a címet,  mert kissé elragadtattam magam amikor írtam)

Nem volt sok kapcsolatom, egy komoly volt úgy igazán. Az utóbbival, aki pont Zazie előtt volt, nem túl nagy összhangban váltunk el (lévén, hogy megcsalt). A többiekkel viszont igen. Megbeszéltük, kezet ráztunk, megöleltük egymást. Néha összefutunk véletlenül az utcán, akkor nagyon örülünk a másiknak, beszélgetünk, kivel mi van, hol tart az élete, és megeggyezünk, hogy keresni fogjuk egymást, mert jó volna hosszan eldiskurálni. Ezeknek a férfiaknak a fele ( és mondom egy kezemen meg tudom számolni mennyi az összes) gyermeki barátság volt csupán, kézenfogva sétáltunk és más nem is történt. Aztán persze egyikünk sem hívja a másikat, mert én is tudom, ők is tudják, hogy a párunknak, barátnak, barátnőnek nem esne jól.
Az egyik pár évvel ezelőtt többször is hívott. Nem tudom miért, nem vettem fel a telefont. És hogy miért? mert nem érdekelt. Nem volt miért keressen. És mert nem akartam Zazienak fájdalmat okozni. Azt mondja, nem féltékeny tipus, de amikor 2 évvel ezelőtt Velencében voltunk, és az egyik ex bejelentkezett, akkor annyira féltékeny lett, hogy válóperrel fenyegetett..

Ezt azért mondom most el, hogy lásd, valószínűleg ő is ugyanezt tenné a helyemben.
Jó, nem bőgne egész nap a wcn, vagy a parkban egy padon ülve, bár ha terhes lenne, akkor talán mégis.

Álltunk ketten a bejárat előtt, és arról beszélgettünk, hogy mégis csak ki kéne menni egy hosszú hétvégére Athénba, vagy Nápolyba, amikor megcsörren a telefonja, még én szólók neki, felveszi, majd elkerekedett szemmel kinyomja. Kérdezem mi az, ki az? pedig már tudom. Most jutott el a hír, hogy babát várunk. Kicsit sok időbe telt, az esküvőről 3 nap múlva értesült a 10 évvel ezelőtti exbarátnője.
Az az exbarátnő, aki az együttlétük alatt néha megcsalta, aki lenézte, mert az ő családja gazdag, és Zazié nem, és miért nem akar Zazie gazdag lenni, és mivel nem akart, otthagyta. Majd visszakönyörögte magát, majd Zazie hagyta ott. Akkor volt egy kis szünet, aztán elkezdte hívogatni, hogy menjenk együtt moziba, mármint Zazie az akkori új csajával és ez a kis ...a az új pasiával. Persze Zazie nemet mondott.

Jöttem én. Megtudta, hogy Zazienak már fél éve komoly barátnője van, és felhívta, hogy találkozzanak. Addigra már férje volt. Zazie kérdezte is tőle, hogy dehát miért hívsz?  "unatkozom a férjem mellett. Nem találkozunk?"
Nem. Az eskövőnk után két nappal felhívta Zaziet, hogy elmonda neki, nagyon sajnálja, hogy megházasodott, mert az álmaiban még mindig Zazie várja az oltár előtt.
Most nem tudom miért hívta.
Kinyomta, hogy majd visszahívja. Majd azt hazudja neki, hogy lemerült a telefonja. Nekem pedig itt pattant el a húr. Miért?  miért hazudik neki, és miért hívja vissza? Mert nem akarja megbántani.
És kit érdekel a nő?? ( nőnek nem nevezném) érzése? ne hívogassa. Tudjuk miért hívja. Zazie is én is. És ez így fog menni mindaddig, amíg egyszer nem lesz vele igazán elutasító. Én pedig ebbe belepusztulok.
Tudom, hogy nem érez iránta semmit. Tudom, mert állandóan szídja, néha mesél róla, és ez egy hisztis kurva.
De az ő érzelme fontosabb. Én pedig most el akarok tünni a világ szeme elől. Nem hiszem, hogy ezt érdemlem.

És békés ember vagyok, de nagyon imádkozom, hogy az utamba kerüljön, mert nem teszi zsebre...

a behajtócég

A héten megkaptam a levelet a behajtócégtől, melyben kiküldték a részletfizetési csekkeket, és egy nyilatkozatot, amiben elismerem, hogy él a tartozásom és joggal! Írjam alá, küldjem vissza, különben ugrott a részletfizetés.

Úgy felhúztam magam, hogy először ráírtam a papír aljára, nem ismerem el, hazug rabló banda, aztán amikor elgyalogoltam a postaládáig, és félig betoltam  a borítékot, megremegett a kezem, és inkább nem küldtem el nekik.
Viszont, hogy ne legyen ebből véletlenül egymilliós tartozásom, inkább befizettem egyben, legyenek boldogok. Végülis csak magamat hibáztathatom..


Délután pedig ment a rádióban a "kedvenc műsorunk" amire a hallgatók is mindig megírják, hogy totál felesleges. A téma az apatest volt, ne kérdezzétek, ötletem sincsen, majd éles váltásban az, hogy a hülyék miért nem veszik észre, hogy hülyék. Mindezt azzal a műsorvezető hölggyel, aki közel s távol az épületben hirhedten ostoba. Congrats!

Én például tudom, hogy nem igazán értem a politikát. Ezért a hozzáértőkkel nem kezdek el vitatkozni, nem állítok, hanem kérdezek.. Hát házhoz megyünk már a pofonért is?

védett bejegyzés

ITT!

outfit

zokni

Na ez mennyire aranyos már! :)

próbáltam keresni az én méretemben is, de sajnos nincs:(

csomagocska

És egy nap késéssel megérkezett az Iparfümériától a csomagom. A legjobban a Tangle Teezernek örülök. Kipróbáltam azonnal és tényleg nem húzza a hajat, és szinte szórakozás vele fésülködni:)

A munkahelyre rendeltem, hogy biztos legyen, aki átveszi. Mire beértem, a portás már nyomta is a kezembe, ezzel egész széppé téve a napomat. Rendeltem még egy sampont és egy pakolást is, ami a nagyon igénybe vett hajra való. 

Nekem sajnos nem lett dúsabb, vagy fényesebb a hajam ezzel az állapottal, viszont nagyon kezelhetetlen, na az igen. Barátnőm ajánlotta, hogy ez a matrix készítmény majd csodát tesz a hajammal. Hát meglátjuk.. :) a fehér az ajándék parfümminta. Tegnap este a karomra fújtam egy picit belőle, és egész éjszaka szenvedtem attól a szagtól.. Pedig lemostam, áttöröltem, mindent megpróbltam:(  

védett bejegyzés

ITT!

a neméről

ilyen hétfőket kívánok

Ma még itthon pihegek egy kicsit, a doki javaslatára.
Glamour napokon nem voltam, de novemberben lesz Joy napok, akkor majd beszerzek pár kényelmesebb ruhát.

 Az állatok itt szuszognak körülöttem.
Egyszer voltam kint, elmentem a patikába a promoboxért, és éreztem a tél illatát. Igen, azt mondják az okosok, hogy két héten belül leeshet a hó.

Mindenesetre ez az egész hetem jól indul, ma egy csomag, holnap a Iparfümériás rendelésem jön meg, szerdán vagy csütörtökön pedig a Pixibox.

Még egy kicsit orrhangom van, de most megnézek pár Két pasi meg egy kicsi sorozat részt, este pedig Zazie elvisz moziba.

Úgy szeretem ezt a békét magam körül:)

védett bejegyzés

itt!

75 nap van még karácsonyig

Tavaly amikor mindenki hatalmas csomagokkal megrakodva lépett be a családi házba, ( megbeszéltük, hogy szerényen karácsonyozunk, és ennek ellenére is) akkor megbeszéltük, hogy jövőre húzunk, és akkor nem kell mindenfelé rohangálni, senki nem fog cipekedni. Igen ám, de a család hatalmas, ráadásul mindenki szétszéledve él a földön. Egy évben általában kétszer vagyunk egy helyen, és persze nem nyáron fog eszünkbe jutni, hogy " te jó ég! idén már csak karácsonykor találkozunk, húzzunk gyorsan!"

Úgyhogy célzottan összedugtuk a fejünket, ki-ki a saját gépe előtt, hogyan is odhatnánk meg ezt a határon átívelő problémát. Annyira szomorkodtunk, hogy eszünkbe se jutottak a net adta lehetőségek.
Mert ha van pontos idő weblap, és hánynapvanmégkarácsonyig oldal, akkor lehet, hogy ilyen online húzás is van?!

És tényleg van! Beírod a neved, a mail címedet, és így szép sorjában azokét is, akik részt vesznek a húzásban, majd a gép kiküldi, hogy ki kit húzott, és kész is..

Úgyhogy ma már megrendeltem a karácsonyi ajándékok egy részét:)

dac

fél órája azon röhögök, hogy nem birok felkelni. dőlök jobbra, dőlök balra, mint egy felfordított kis katica,  de mindig fájdalmakba ütközöm.. Zazie 3 óra múlva hazaér.. asszem így maradok.ja. teregessen ő ki!

hátország

ma munka után el akartam menni a glam napok miatt kb 3 dolgot beszerezni, de reggel óta a tökéletes pozíciót keresve most hason fekszem (ja mert még tudok, az élet apró örömei ) és dolgozni se mentem.

Azért persze ez a  pozíció sem tökéletes, és közben azon aggódom, hogy a mosógép, ami épp szörnyű hangok között mos, be is fejezze a műveletet.

Milyen érekes, hogy mennyi mindenhez használjuk a hátizmunkat. ( nem tudok olyan mozdulatot tenni, amire bele nem nyilalna) Csak most jövök rá.

Tegnap este azon gondolkoztam, hogy több mint 7 évvel ezelőtt, amikor még Londonban éltem, ugyanezek a dolgok történtek velem. Csomó lett a mellemben, és a doki ki akarta műteni. Pont december 25-én. Mondtam neki, hogy akkor épp Magyarországon leszek, de ha visszamentem, akkor lehet róla szó. Mire eljutottam volna oda, annyira megrémültem a műtéttől, hogy a csomó összement és eltünt. Mondták, hogy akkor is ki kéne szedni, mert hogy betokozódott és vissza fog jönni. Hát eddig nem tette.

Abban az időben a barátnőm épp terhes volt, és hogy ne emelgessen, megtettem helyette én. Épp a fodrászatban dolgoztam, amikor egy hajolásnál éreztem, hogy valami pattan a  derekamban, és már fel se tudok állni. Viszont az egyik lakótársam masszőr volt, így elég hamar megszabadultam ettől a rettenettől.
Janek, a kisvad most ült a hátamra.. aztán idejött szigorúan nézni:)

Közben beszéltem tesómmal, aki Olaszországban él és a férjével gesztenye erdejük van. Komolyan.. Gesztenyemézt termelnek a sok szép és okos méheikkel, és amikor leesik a gesztenye, összeszedik, és eladják hajnalban a piacon. Mindezt egy csodaszép helyen. Lényeg, hogy most ő is beállt derékkal fekszik otthon. Csak neki szabad mindenféle veszélyes terméket magára kennie, nekem meg marad a panadol.. belsőleg..

no de! jelzett a mosógép, kész a mosás, most megyek, hogy finom illatos legyen a lakás a kiteregetett ruháktól.

Itt írtam :)

Beállt a derekam és megfáztam.
Pénteken vérvételre megyek
De lesz pixiboxom :)

Többi itt

Időkapaszula 1

A jövőre nézve felírom magamnak:
Mindig legyen nálad egy könyv te nagyon hülye!!!

napi outfit

Jelentem, mééég beleférek a kedvenc ruhámba. El nem mentem benne sehova, főleg nem a piros cipővel, de azért kicsit megnyugtatta a lelkem.

jó, mellrésznél lenyom...
 

 

 

 

 

a teljesség igénye nélkül

és még az is történt, hogy felhívott egy behajtócég, hogy ők kezelik mostantól az adósságomat. Azt az adósságot, ami kb 5 ezer ft volt, és elfelejtettem befizetni a múlt hónapban, (egy rendelt omega3 gyógyszernek nem minősülő készítményről beszélünk) és most majdnem 20 ezer forintot követelnek tőlem. Persze mindezt olyan hangnemben, hogy az agyam eldobom..

orvosok élet és amit akartok

Nem tudom, hogy mindig ilyen volt -e az orvosok hozzáállása,  vagy csak nekem volt szerencsém eddig.  Nem vagyok az a betegeskedő fajta,  vérvételre is kétszer volt szükségem majd 30 év alatt, kórházban kétszer jártam,  akkor is bagatell dolgok miatt( kígyómarás, fejösszevarrás) aztán hamar is távoztam. 

Amikor a belvárosban laktam, volt egy remek háziorvosom, egy öregúr, aki ráadásul morgós is volt, de minden alkalommal, amikor ellátogattam hozzá, pusztán kedvtelésből, mindig ment az adok-kapok, és ezzel együtt nagyon bírtam őt és a szigorúnak tűnő asszisztensét is.

Azonban különböző okok arra kényszerítenek, hogy minél közelebb keressek szakembert. Így elsétáltam az utca végén található orvosi rendelőbe. Az orvosig el sem jutottam, az asszisztense támadott le rögtön az ajtóban, hogy én nem ide tartozom, menjek a 20-30 perc sétányira lévő kollégájukhoz. A védőnő azt javasolta, hogy várjak a férfi dokira, aki pont akkor ment el egy hónap szabadságra. Vártam. Tegnap elmentem a 4-kor kezdődő rendelésre. 

Kezdődött azzal, hogy fél 4-re ott ücsörögtem egyedül, elsőként. Pont 16.00-kor belépett egy nő a nyamvadt 1. sorszámmal a kezében, majd pár perccel később a kettes, hármas és négyes birtoklói is, én pedig szorongattam a kis ötös sorszámomat, és majdnem odaszóltam nekik, hogy amit művelnek, az etikátlan. 

Fejenként fél órát töltöttek bent a dokinál, majd amikor végre bejutottam, a férfi doki közölte, hogy nem ide tartozom, menjek a másik kollégájához. Hát, tőle jövök, mondom, erre mosolyogva közli, hogy akkor nem tudja, hogy hova tartozom, de hozzá nem. jó mondom, nyugodjon meg, engem csak két beutaló érdekel, az viszont nagyon fontos. 

igen, tudna adni beutalót, de jobb, hogyha a háziorvosomtól kérek. és igen, szabad orvosválasztás van, de az akkor, hogyha az orvos is azt akarja. Akkor ezek szerint nem akar engem ellátni? nem nem akar, hanem megvan a kvótája, és nem tud már velem is foglalkozni..

Itt szakadt el a cérna, a hormonok, és könnyek között közöltem vele, hogy tudja, nagyon szép dolog, hogy ilyen állapotban dobálnak egymás között azok, akik mások segítésére esküdtek fel, de nem is érdekel, jobb is így, mert amíg majd 3 órát vártam magára, miközben elsőként érkeztem, plusz egy hónapot, hogy visszajöjjön a nyaralásról, addig beszélgettem kint a betegeivel, akik olyan rossz dolgokat meséltek magáról, hogy jobb is ha nem lesz az orvosom. 

Tudom, nem szép dolog, és minden elismerésem az orvosoknak, mert tudom, hogy kevesen vannak és a legtöbb a legjobb tudása és akarata szerint cselekszik, de az ilyenek miatt megy el a kedvem mindentől és ezért kezdik el sokan magukat gyógyítani googlen keresztül. 

Aztán, mire hazaértem, a frissen kitakarított lakás helyett egy szemétdomb fogadott, mert Kenny kutya, a nagyvad, úgy gondolta, hogy a szemetet, amit reggel Zazienak kellett volna kivinnie, de persze elfeledte, szanaszét cincálta, módszeresen apró darabokra szelte és a ház minden szegletébe széthordta. Azt nem tudom, hogy Janek, a kisvad segítségére volt-e ebben, gyanítom, igen, mert olyan fenséges lenézéssel trónolt a legmagasabb szék fokán és tekintett az alant lévő káoszra, hogy az minden kétséget kizárt. 

Dühös

Nem igazán tartom etikusnak,  hogy amikor 20perccel korábban érkezem a dokihoz, várom a sorom, és 2 perccel rendelés előtt besasszézik 3 másik,  akik már egy órával ezelőtt elvitték a sorszámot,  hogy mindenképp elsők legyenek,  minden szégyen nélkül simán bemennek előttem.  Hol igazságos ez? 

nekem az ősz

                                                                            

Tudom, hogy nem vagyok egyedül.
Imádom ezt az időt!
Egyszerűen ilyenkor tudok igazán élni. Persze a tavasszal vetekszik kicsit, mert mind a két évszakban imádom azt, amikor még süt a napocska, és melegít, vagy már süt és újra van ereje.

De nagyon szeretem, ahogyan megjelennek a színek. Imádom a gesztenyét rugdosni egész úton hazafelé, szeretek lehajolni és megcsodálni a színes faleveleket.


Régen összegereblyéztük, hatalmas halomba hordtuk és beleugráltunk...




Szeretem a vastag és puha pulcsikat, azt az érzést, amikor hazaérek és lerúgom a lábamról a csizmát.

Amikor előveszem a csinos, csudijó kis bögréimet, válogatok a sokszínű teagyűjteményem között, majd elégedetten kuckózom be a fotelba a gőzőlgő forró itallal.

Élvezem, hogy lehet indokolatlanul gyertyákat gyújtani, és sokszor elmerengek a fényénél.


Szeretek kibámulni az ablakon, és az utcán sétáló embereket nézni.
És nagyon szeretem a sütőtököt, mert abból olyan finom dolgokat lehet készíteni..

meccs helyzet

Ez még az ominózus meccs alkalmával történt, ami után gyújtogattak, meg égtek a rendőrautók..

Ilyenkor a környék összes utcáját lezárják, ahol nem lehet parkoni. Természetesen az ős káosz közepén dolgozunk, és nem egyszer történt, hogy reggel bementünk a munkába, mire kijöttün, egy csomó rendőr állt minden sarkon, és szinte lehetetlen volt kiállni a kocsival.
Hát én jó kislány módjára megkerestem a 20 percre lévő utcát, ahol már engedték a parkolást, és szépen az utca végére beparkoltam.
Amikor 4 után jövök ki a rádióból, hatalmas meglepetésként ért, hogy szerintem a környék összes kivezényelt zsaruja konkrétan rám állt és körül zárt. És hogy teljes legyen az összkép, még a vízágyúval is mellém álltak..

Tanácstalanul toporogtam a kocsim mellett, majd odaszóltam a szerencsémre ott strázsáló rendőröknek.
- srácok, most vagy együttesen megemelitek és kihozzátok az útra, vagy valaki félreáll, hogy el tudjak menni..

félreálltak. Én pedig tolatásnál szépen neki koccantam az egyiküknek.. és ezek után is megúsztam...

amikor a városban fellelhető összes média kivonul..

jó érzés

Olyan szívmelengető, amikor a szabadságom ideje alatt a kolléga felhívja Nógrádi György professzor urat, és az első kérdése az, hogy "hát a szőke lány, a csigusz hol van és miért nem ő hív?"

munka outfit

én is csatlakozom a munkába menős outfit posztolásához.

Croatia második felvonás

Hétfőn megérkeztünk opatijaba. A kilátásunk az Adriai öbölre néz,  és látjuk a szemben lévő városokat. Már amikor tiszta az ég. Merthogy azóta megállás nélkül zuhog. De nem bánjuk. Olyan nyugodt itt minden. A szomszédban van egy méhészet. Azt szoktam nézni,  ahogy a néni minden betöltözet nélkül leül a kasokhoz,  és órákon keresztül gondozza,  üríti és ápolja őket.
Egyébként itt majdnem minden második embernek van méhészete a kert végében. Ők aztán ha jó sok a méz, jó időben kiülnek az utak szélére és ott árulják. Annyira finom az a méz, olyan lágy és sokkal folyekonyabb.  Bár a magyar méznek sem kell szégyellnie magát! 
És a másik ami nagyon finom és az bizony mindent visz!  A 30%-OS tejföljük. Ezt a hegyekkel és a magassággal magyarázzák -de majd utana fogok nézni.

Hétfőn későn érkeztünk,  ezért gyorsan elszaladtunk étterembe. Mire végeztünk,  elmúlt 9 óra.  Addigra az összes bolt bezárt így lesétáltunk a partra. Persze akkor is esett de olyan jó meleg van közben. Ráadásul szerintem mi vagyunk ketten azok,  akik imádják az esőt.
Itt lehet fogni a francia csatornát és totál elkeserít,  hogy velünk van tele az egy órás beszélgető műsor.

Most pedig,  hogy elmúlt 11 és egy nyamvadt könyvet nem hoztam,  lefekszünk aludni. Bár ez az agy rettenetesen puha és rugós.

Rémes álmok

Álmomban Párizsban jártam. A buszmegállóban vártam,  hogy Zazie is befusson. Annyira elkerültem az almodozásban, hogy nem vettem észre,  közben szépen kiraboltak. Valószínűleg a mai utazás van rám ilyen hatással.

Két napja azt álmodtam,  hogy kihullottak a fogaim. Ezt nyilván azért mert aznap este annyira szarul voltam,  hogy lusta voltam felkelni fogat mosni, emiatt pedig egész éjjel lelkiismeret furdalásom volt.

terhességem története

Nehéz különben erről beszélni. Sokat gondolkodtam, hogy megosszam-e itt. Vagy csak úgy, mint annak idején közöljem tényként, ahogyan azt hogy megházasodtam.

Egyrészt, ez is egy olyan pont, ami nagyon személyes. Másrészt mostanában a körülöttem lévő embereknek nagyon sok problémával kell megküzdenie. És sajnos nem tudom a helyzetet kezelni.

Próbálom tolni magam előtt ezt a vallomást. Napról-napra, hónapról-hónapra csúsztatom előrébb a jövőbe, aztán egyszer úgyis muszáj lesz bevallanom.

babánk lesz.

Ez is úgy történt, ahogy nálunk mindennel lenni szokott..
Beszélünk róla, és azt mondtuk, ha jönni akar, hát jöjjön.

 Elkezdtem a búvártanfolyamot.

Szerdán utaztunk, hétfőn az Árkádban voltam, pénzt váltottam, és ahogy mentem fel a lépcsőn, jött velem szembe egy kismama. Búvárkodásról beszélgettett a barátnőjével. Hmm... semmi tünetem nem volt, de gondoltam, hogy ha hazamegyek, csak úgy heccből megcsinálok egy tesztet, csak hogy megbizonyosodjak arról, hogy szabad merülnöm (terhesen tilos). Emlékszem. Ott álltam a teszt fölé hajolva, és néztem, ahogyan a halvány csík megjelenik. Fel-alá sétáltam a lakásban, nem tudtam elhinni. Biztos a szememmel van baj. Igen, most azonnal kérek időpontot a szemészetre. De lehet, hogy már lelkiekben varázsolom oda azt a nyamvadt vonalat...Akkor viszont a pszihológust hívom.
 Lefotóztam és elküldtem Giginek "te is látod?"
Hívott, hogy csináljak egy másikat. 10 perc múlva a kapuban állt, és utasított arra, hogy most azonnal pisiljek a tesztre...
Azon is halvány csík jelent meg.. Mit tegyek? Így nem mehetek merülni?!
Kedd reggel még egyet teszteltem, hasonló eredménnyel.
A munkából kiszaldtam a nőgyógyászati klinikára, ahol elmondtam a dokinak, hogy pont szerdán kellene megjönnie, de akkor utazunk. Ő is búvár volt, nem kellett neki magyarázni. Megnézett és azt mondta, ez bizony 80 %-ban terhesség. Ne utazzak. Vagy ha igen, akkor ne merüljek 5 m alatt. Elmentem, merültem egyet. 4 m-ig. Ezt tudta jól az oktatóm és tudta mindenki, mert szívták a véremet rendesen a fiúk. ( szerintem nem vicces kismamával szívózni)

Az első tünet különben merülés alatt jelentkezett.. émelygés.

Azóta persze az összes tünet minden erősségi skáláját megjártam. Csak azt mondja el nekem valaki, hogy miért hívják reggeli rosszullétnek, amikor a nap minden szakában előfordul..

És ami még ehhez a történethez hozzátartozik, hogy nem valószínű, hogy ebben a blogban fogok erről írni. Lesz egy másik blog, ami párhuzamosan fog futni emellett, és titkos lesz. Leginkább magamnak fogom írni, de ha valakit érdekel, szóljon. És valószínűleg jó sok kép is lesz. Legalábbis ezt tervezem.

Az idei termés

Ma vittük vissza a nagyvadat (Kennyt) a dokihoz. Aminek mi nagyon örültünk, hogy láthatóan múlik a gomba és a bőrpír, arra a dokinéni legyintett, hogy "hát ez messze van a széptől"
Kérdezi, volt-e hasmenése, mert hogy antibiotikumot szed.
pont ma reggel egy nagyon pici, de ez attól független, néha szokott ilyet csinálni- mondja Zazie, erre a nő tök rosszallóan néz, hogy nem! ez az antibiotikumtól lehet, biztos most jött ki rajta, és gyorsan felkörmölt egy nagy adag probiotikumot. Persze a nagyvad azóta se csinált hasonlót. Viszont kapott szteroidos bőrsprét, amit minden fürdés után, majd betadinozás után még pluszban rá kell fújni....no comment.
Azért, miközben vizsgálta a légzését, meg hogy milyen az emésztése - néhol kortyog - körülnéztem a polcokon, hogy mit tud esetleg még felírni nekünk legközelebb, mert lassan nyithatunk egy állatpatikát.
Aztán mikor hazaértem, elolvastam a zárójelentést, amit kaptunk és nem tudom, csak én vagyok így ezzel, de olyan mókásan hangzik, hogy a kutya " gyógyszereit szépen szedi" . Jól meg is dícsértem, hogy ilyen önálló nagyvadunk van..

A mai nap meg olyan jó idő volt, hogy kezdek reménykedni, lesz ebből Balaton még az idén, aztán úgyis külföldre megyünk, a tenger mellett meg csak nem lesz rossz idő. Mindenesetre egy hete vagyok szabadságon és még egy hét van hátra..


Nem tudom, különben ez hogy megy, bár vannak régi emlékképeim a gyerekkoromból, hogy hogyan kell paprikát és paradicsomot ültetni, de arra én emlékeznék, mármint hogy ha ültettünk volna. Viszont az udvaron felfedeztünk két tő paradicsomot, ami gyönyörű és sok termést hozott, az egyik a kert közepén, a másik a kerítés mentén. Valamint az egyik muskátlis cserépben kihajtott egy tő paprika, szintén terméssel...

Na és a szőlő termésük mennyire izletes!! Iszonyat sok van, lehet érte jelentkezni, tavaly is sajnos a fele ránk rohadt, pedig mindenki vitte a munkahelyére is.

ours samplus

Szeretem ezt a zenét. Ma egész nap:)

Hogy lett fél nap alatt fél milliós tartozásom? azaz éljen az egyetem..

Tegnap voltam beiratkozni a suliba. Én nem tudom, nekem ez a rendszer olyan idegen, hogy nem tudok mit kezdeni vele. Eleve van 6 rendszer oldal, (etr, modulo, modulo2, coolspace ect..) ami mind azokat a feladatokat szolgálja, hogy beiratkozz, elintézd rajta a diákhitelt, a befizetést, fel vedd a képzéseket, tájékozódj, kérdezz, és egyéb kutyafüle. Persze ezt mind más-más felületen. Annak idején létezett a neptun meg az etr, aztán minden rendben volt. Szeptember másodikán kaptam meg a hivatalos értesítőt arról, hogy felvettek, és lépjek be a rendszerbe, ott minden információt megtalálok. Meg volt adva egy telefonszám is, amit azóta se vettek fel, pedig egyszer igazán kitartó voltam, és fél óráig hívtam őket, míg egy gépi hang 2 percenként elmondta, hogy "jelenleg minden munkatársunk foglalt, a hívás kapcsolás eltarthat akár 4 percig is" 

Persze igyekeztem innen-onnan csipegetni pár morzsát, mire feladtam, és bementem személyesen. Áldom az eszemet, hogy minden papírt magamhoz vettem, és úgy indultam el. Merthogy a beiratkozás szeptember 12-ig tart, de csak akkor tudod ezt megtenni, ha előzőleg elutaltad a tandíjat. A tandíjam félmillió félévre. Azt már korábban leírtam, hogy levelezőre jelentkeztem, amit nem indítottak el, ezért felajánlották, hogy kapok egyéni tanrendet, de jelentkezzek pótfelvételin, (9000-) majd a sulinak a felvételi díjat (5000-) és ott elmondták, hogy 2 hetente szerdán lesznek olyan órák, amikre jó volna bejárnom, de kiküldik e-jegyzetben, aztán az is elég, ha csak a vizsgára jövök be, mert az e-jegyzetet otthon is meg tudom tanulni.. Az e-jegyzet ára 6000-. Egyáltalán nem tartom jogosnak azt  majd félmillió forintot így a tandíjra, főleg, hogy a levelezőn a negyedét kellett volna fizetni.

Ráadásul tavasszal szülünk, ezért minden pénzt meg kell tartanom magunknak. El is mondtam az ügyintézőnek, amikor a 11 órás érkezés után fél 3-kor sorra kerültem, hogy nekem ezek a gondjaim vannak, és közölte, hogy akkor igényeljek diákhitelt.. Elmagyaráztam neki, hogy ez még mindig nem jó, és nem érzem jogosnak ekkora összeg követelését, mert ha akkor, a felvételin elmondják, hogy a tandíj is nő, valószínűleg azt az opciót választom, hogy kiértesítenek, felvettek, de a levelező ezen a szakon nem indul, és akkor át tudom magam kérvényezni a mnisztériumtól...a levelezőn elkért pénzért.

Az ügyintézővel nem tudtunk zöld ágra vergődni, csak akkor válaszolt, ha konkrétan tettem fel egy kérdést. Amikor azt kérdeztem, hogy ön szerint mit kellene tennem, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, hümmögött, hogy diákhitel. Amikor megkérdeztem, hogy lehet-e halasztani, majd átkérni magam egy kevésbé drágább szakra, (mint a krva médiatudomány) akkor azt mondta, hogy lehet. De a halasztás 50 ezer forintba kerül. Fizessem ki és jöjjek vissza utána. Csakhogy a felvehető tárgyakat már kitették, szabad rablás van, és konkrétan lemaradtam..Nem lehet átutalni? nem jönnék vissza és ülném végig a sort ilyen állapotban.
 de lehet.

Ma reggel megjelent a rendszerekben, hogy van csaknem félmilliós tartozásom.

Gratulálok magamnak! de legalább bent vagyok, és jövőre tényleg tanulni kell..

vérnyomása.....nincsen?

-90/50 a vérnyomása - mondja a doki, majd rámnéz az sztk-s kerete mögül:
-és maga még él?

hétvége

És még az is van, hogy berohantunk Gigivel Sződligetre az egzotikus áruk boltjába, vettünk pár füstölőt, amitől hihetetlen módon nincs hányingerem, és vettem Janek macskának is ilyen lézeres játékot, amitől teljesen bepörgött, fel-alá rohangászott utána. Meglepődtem, hogy mennyire okos, mert hamar kapcsolt, hogy az én kezem mozgatja a hal alakú fényt. Megpróbáltam felvenni, de először nagyon sötét lett a kép, másodszor meg a kellő világítás ellenére elfelejtettem benyomni a rec gombot, aztán meg itt hagyott a lökött, megunta.

Az egzotikus áruk boltja után pedig bementünk a kedvenc gödi cukrászdámba. Valami mennyei a kézműves fagyiuk, és nagyon cuki cupcake-ik vannak. Ha arra jártok, nézzetek be, nem fogjátok megbánni.

más állapotok 1

A héten vegyszeres rágcsálóírtás volt a munkahelyen, mire a főni közölte, hogy aznap ne is menjek be, dolgozzak otthonról. Ennek rendkívül örültem, mivel évszázados álomkór nyomja a vállamat, és nem tudok 9-nél előbb felkelni. Akkor elkezdődik az egy órás reggelizésem, amit jobbról a kutya, balról a macsek néz. Néha visszafekszem pihenni, ha épp nem dolgozom. Ezt a napot is valahogy így terveztem, de már este felfedeztük a Kenny hasán a foltokat, amik aggodalomra adtak okot, és kb 1 hete kezdte el vakarni. Így a reggeli befejezése után elmentünk a közelben lévő állatorvoshoz, aki közölte, hogy akkor most megnyírjuk, és heti kétszer fürdetés, és napi 3X betadinos áttörlés. Ott helyben kapott antibiotikumot és szteroidot, és még hetekig kell itthon antibiotikumozni, de már 2 nap után jobban van, úgyhogy ennek nagyon örültem. Csak még kicsit kopasz. Ez pedig egy border collienál nem túl előnyös.

Persze akkor már a macskát is el kellett vinnem, hogy ne fertőzzék meg egymást, végül ő szerencsésen megúszta a nyírást.

Az elmúlt hetekben közben minden napra jutott valami. Sem az én családomban sem a Zaziéban nincs minden rendben.
Az enyémben káosz uralkodik, és részben az én hibám is, hogy most mosolyszünet van. Nem haragszom senkire, de egy kicsit most fel kell dolgozzam a törénteket.

Zazie és köztem 16 év korkülönbség van. Ő még kései gyerek is, így a szülei idősebbek. Az én nagyszüleim korabeliek. Ebből sajnos következik, hogy már problémásabb az életük is. Rettenetesen jó szülők, kiváló nagyszülők és mégtökéletesebb anyós és após. Többször akartam ódákat zengeni arról, hogy mennyire sokat segítenek nekünk, és folyton együtt vagyunk, és egyszerűen nem zavarnak.
Szóval az apukájának rohamosan romlik az állapota. Egyre feledékenyebb, egyre nyugtalanabb, megzavarja, ha valami változás történik. Annyira átesett egy más állapotba, hogy néha látom, engem sem ismer meg. Pedig orvos. Rendkívül tehetséges és roppant intelligens ember. Így még szembetűnöbb sajnos a romlás. A legrosszabb pedig, hogy nincs ember, aki átvenné a praxisát. Így megy ez Magyarországon.
Megoldás pedig egyelőre nincs. Most viszont két hét szabadság következik, persze meg is jött a gyengébb idő, de azért remélem tudok fürdeni a Balatonban idén.

Ami segít túlélni mostanában