IKEA- gyerekeknek

Már nem tudom, honnan mentettem, de ötletes.

small talk

Fel kell vilagositanom a ferjemet, mielott a szomszed teszi, hogy amikor reggel beultunk kisZvel egy ferfi kocsijaba, akkor doborara vitt el a dobtanar fia, mert lemerult a kocsim akksija. Ez utobbit mondjuk tudja. 

Attol felek ugyanis, hogy szegeny szomszed mar nem tudja hova tenni a dolgokat. Legutobb az asztalos esett be par oraval azutan, hogy Z elment dolgozni, majd meg ketszer megismetlodott a dolog, valamint Z haverjai, szam szerint ketten mindig hasonlo idosavban jonnek. Minden alkalommal, amikor beengedem valamelyiket, latom a szemben levo hazban a sracot, de ma meg a tekintetunk is talalkozott, amikor beultem az idegen kocsiba. 

Zetol nem tartok, mindenrol mindent tud, de: Jesszusom, mit gondolhat szegeny szomszed srac rolam. 

előérzetek

Az elmúlt két hétben, de lehet elötte is már, kínoznak ezek az érzelmek.

Valahogy semmi sem úgy alakul, ahogyan érzem, hogy kellene. 

Az első rossz jel az volt, amikor a fodrászom nem volt hajlandó levágni a hajamat, mert úgyis megbánom. 

A fodrászatból kiérve láttam meg, hogy a gondosan elindított simple parkolásom mégsem volt olyan gondos, mivel a másik autó rendszáma maradt bent, persze pont az autóhoz érkezésem előtt 5 perccel kaptam a büntit. Hívtam őket, közölték, hogy ez van, egy karakter elírását tudják figyelembe venni. 

Ugyanez volt, amikor két éve véletlenül nem az épp használatban lévő kocsira vettem meg az autópályamatricát. 

Augusztusban újra a gyárban, mert a főnököm szülni megy. Kicsit olyan volt ez, mintha lenne választásom. Kicsit. 

Így a legkisebb ugrifüles éppen betölti az 1 éves kort, én meg 2 nappal később megkezdem a kötelezően kivetett szabadságokkal a visszatérésemet. 

Egyre jobban érzem emiatt a szorítást a torkomban és gyomromban. 

Nagyon szerettem ezt a céget. De amióta eljöttem, olyan szervezeti átalakítások zajlottak, és olyan emberrel kell együtt dolgoznom, akivel nem szeretnék. 

Elkezdtem állásajánlatokat is nézni. És ez megint szomorú. 

Közben nincs időm edzeni, nincs a közelben olyan terem, ahol van airyoga. 

És hiába terveztem, hogy felhozom magam grafikából, hozzá se volt időm nyúlni, pedig két online tanfolyamot is befizettem. 

Szóval maradtak a tervek. 

Esküszöm, hogy megpróbálom kihozni ebből a legjobbat, és ha sikerül, még cselló órára is beiratkozom, ugyanis gyerekkorom álma. Vagy balettra. 

Mit mondanál most, Nagymama?