3. nap

Harmadik nap.
Főni még mindig nem vett észre.
Készleteim kifogyóban.
Nem tudom, meddig bítok még kitartani.
stop.

invisible

Nálunk ez már csak így megy. Jön Főni, elkap a folyosón, és pár mondatban közli az életeseményeket.
Legutóbb ugye a duplaműszakkal, az óraszámváltásokkal is így volt, most is a karomnál fogva rántott vissza, hogy  beszéljünk majd, jó?

Azóta kommandós üzemmódra váltottam, és úgy kerülöm, mintha az életem múlna rajta. Ma is épp jöttem vissza kávéval a kezemben, ő pedig az ajtófélfát támasztotta nekem háttal.
-Csigusz beteg még?

Úgy fordultam meg, ahogyan a macskák szoktak, és a kávéval a kezemben osontam végig a folyosón. Nem vett észre.