sikerült:)
Nagyon boldog voltam. Hónapok óta mást sem csinálok, csak kisfilmeket gyártok, esszéket írok, műveltségi teszteket töltök ki, és próbálok alvás nélkül élni.
Ennek ma meglett a foganatja. (most nem tudom, hogy pontos-e így a mondat, vagy valóban értelmezhetetlen, de olyan fáradt vagyok, na..)
szombat óta úgy élek túl, hogy nappal ébren próbálom magam tartani, éjszaka pedig mantrázom az alvásért. Ezzel egyenes arányban nőtt a tetterő bennem, folyamatosan sétálunk a kutyával. Órákat csavargunk, többnyire totál céltalanul.
A bizottság döntött, csakhogy van egy kis bökkenő- mondja a vizsgabiztos. Nem indítanak levelezős szakot, nekem meg a munka miatt muszáj.
De ők azt akarják, hogy ide járjak, segíteni akarnak benne, ezért most eldönthetem, hogy ráírják a lapomra, hogy megfeleltem, és majd kapok egy értesítést, hogy "de sajnos nem indul" és levelezésbe kezdhetek a minisztériummal, hogy engedélyezzék nekem, hogy nappalira át tegyenek. Ez olyan fél év, így jövőre el is kezdhetem. Vagy pedig ráírják a lapomra, hogy nem felelt meg, lepontoznak, és szépen megjelenek a pótfelvételin, ahol ők lesznek a vizsgáztatók megint, és ők emlékezni fognak rám, és ne aggódjak, már most borítékolhatom, hogy igen, megfeleltem, ezzel együtt pedig kapok egy saját tanrendet, mintha levelezőre járnék.
Ez egyébként megint a magyar valósághoz ad hozzá, hogy itt valahogy semmi nem működik úgy, hogy az egyszerű legyen. Ráadásul aki nappalin van és nem államira ment, az kétszer annyit fizet tandíjra mint az, aki levelezőn. Viszont pótfelvételinél automatikusan törlődik az a lehetőség, hogy az állam besegítsen, de ha keményen tanulok, akkor kaphatok ösztöndíjat. Ez van most.
Szóval nagyon örülök, és most megpróbálok aludni egy jót.. muhaha..