I love you. You love me. We love each other.
Io ti amo. Tu mi ami. Noi ci amiamo.


Je t'aime. Vous m'aimez. Nous aimons les uns les autres.

...je vous ai aimé si longtemps

KArácsony

VAjon ha ellopok pár rénszarvast  és feldíszítem velük a nappalit, akkor lesz karácsonyi hangulatom?

könyvek

Nem tudom mi van velem, így karácsony közeledtével.. Már az sem deríti jó kedvem ívét felfelé, hogy könyvet vagy filmet vegyek magamnak. E-szerint a fogadalmam, meg kell szegjem.. Mi értelme vásárolni, ha nem tesz boldoggá?

a kutya

Csak mert a kutya a lakásban szöszöl , és nagy, és ugat és mit tudom én mi..

Ha én panaszkodom a kutyámra, mert az ajtó elé pisil, mert idegesít a nyüszögése, miközben reggel öltözködöm, és le akar menni, vagy nyafog mert kajálni akar.. az az én dolgom.. én panaszkodhatok rá..


de miért kell megnehezíteni még  jobban a dolgomat?

és nem válasz, hogy inkább macskám legyen..

tél

Tél van, kár is volna tagadni. Mindent bevon ez a fránya köd, és nekem nincsen kedvem otthon ülni, de kimozdulni se. A kettő átmenete , hogy leslattyogok a boltba, vagy leviszem a kutyát..


De mégis? mit lehet csinálni ilyen időben, ha mégis ráveszem magam arra, hogy elinduljak új távlatokat felfedezni, mondjuk forralt borozni, forró csokizni a Vörösmarty téren,  vagy beülni egy jó kis helyre, önmagam meggyőzése a legkönnyebb lépés.. Keresnem kell valakit, aki jön.. És ők többnyire makacsabbak mint én..

csendesen tör az élet felfelé

és elmúlik minden ami valaha szép volt..És én nem értem.. Ez nem olyan nem értem, amit könyvekből , internetről, idősebb emberek segítségével meg lehet magyarázni. Ez egy törvény. A természet törvénye. Az elmúlásé..

Sokszor vágytam arra, hogy milyen jó lenne megint a kapcsolat elején lenni. Egy új elején, amikor semmi se számít, de minden lényeg. Most pedig rájöttem, van ami ugyan jó benne, de van ami egyszerűen őrjítő. Talán megszoktam a hosszú idő alatt, hogy mit és hogyan kezelhetek le, és az ma már nem menő? ma már nem ér semmit megmondani, nem ér őszintének lenni, nem találkoznak az emberek egymással, vagy azonnal összeköltöznek, és vagy mindenen megsértődnek vagy semmin se..

én pedig állok kukán, hogy mit hogyan és mikor.. Ez persze a kornak is betudható.
Időnként túl sok, máskor túl kevés. Néha elég a szeretetből, ölelgetésből és udvarlásból, néha pedig napokig nem hallok felőle, és fáj a lelkem, hogy megint egyedül vagyok, és amikor beletörődöm, megint felhív.. és megint szeret..